A testem olyan mint egy napló tele van hegekkel. hozzájuk kötödik hogy mit csináltam és mit éreztem akkor amikor keletkeztek. azt akarom hogy mostmár ne vér legyen a naplóm írója hanem a tinta . kezdjünk elöször egy 13-as számmal. ebböl a számból kilehet rakni annak a lánynak a kezdöbetüjét akiért élek és halok. nagyon szeretem és valojában menniyre üres ez a szó ahoz képest hogy mit érzek iránta.Ha elhagysz, veled mehetek? csak ez a kérdés jár egyfolytában a fejembe hogy milesz ha eccer egyedül maradok sok hülyeségem miatt igyekszem mindennél jobban és nagyonnagyon szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése